A mai egy nagyon érdekes nap volt. A munkahelyem kapott egy zsaroló vírust, ahol egy milliárd!!! forintot követeltek a helyreállításért. Természetesen a vezetőség ezt nem fizette ki. Mostanra a vesztesége a cégnek, már duplája a kért összeghez képest, mi meg bizonytalanságban vagyunk, hogy lesz e…

Mindannyian szembesültünk már az életünkben egy olyan helyzettel, amit akárhogyan próbáltunk, eleve kudarcra volt ítélve. Ezt a szituációt hívjuk Kobayashi Marunak. A név a Star Trek univerzumból került át a köznyelvi használatba is. A Kobayashi Maru egy erkölcsi dilemma, egy olyan helyzetre, aminek…

Az embernek sokkal több ideje van általában gondolkodni vezetés közben. Főleg ha ennyire gyér a forgalom, mint mostanság. Úgy alakult egész héten a céges autóval járom a budai hegyvidéket, így a panorámák bámulása mellett, azért agyalni is van időm.

Van egy érdekes utóhatása annak, ha közel kerülsz a halálhoz. Sokkal tisztábban látod utána a dolgokat, sokkal jobban tudod értékelni az apró örömöket is. Nem egészen egy órája igen közel kerültem hozzá. Elég félelmetes, amikor hazafelé suhanok a Váci úton, majd a szembe sávba történik egy ráfutásos…

"Az élet olyan mint egy doboz bonbon: Az ember nem tudhatja mit vesz belőle." Mindenki ismeri a Forrest Gump című film legendás mondását. Hogy ez mennyire igaz, mennyire időtlen , azt szinte kifejezni sem lehet. Nap mint nap a saját bőrömön tapasztalom, az élet váratlan húzásait, hatásait.

Kicsit elhanyagoltam a blogot, ne haragudjatok, cserébe ez most hosszabb lesz. Az embernek vannak jobb, rosszabb napjai, sőt egyesen szörnyű napjai is, amikor semmi nem segíthet csak a magány. Ilyenkor bezárkózunk saját kis világunkban és csak átvészelünk. Legtöbbször zenével tesszük ezt.…

Délután kicsit autókáztam a Dunakanyarban. Eredeti terveimben az szerepelt, hogy vezetés közben rongyosra hallgatom a Depeche Mode berlini koncertfelvételét, ami az egyik legzseniálisabb live performance amit valaha  videóra vettek. Aztán mégis csak elkezdtem váltogatni a zenéim között, mikor…

Van valami szép és megnyugtató a Covid miatt lezárt városban. Valami leírhatatlan, megfoghatatlan, nyugtató hatású miliő járja be ilyenkor Budapest utcáit. Elhihetitek, nekem is nagyon hiányzik a pezsgés, az éjszakai kocsmázások, a koncertek, most mégis valamiért jól esett a kihalt utcákon hazafelé…

Na hello!Először is üdv mindenkinek itt, aki hajlandó volt csatlakozni az újonnan indított zárt csoportomba. Egy ideje már gondolkodtam azon, hogy létre akarok hozni valami személyesebb, meghittebb kis közösséget, akiknek tényleg szívesen írom le a gondolataimat. Most úgy a vakvilágba nem posztolnám…