Mindannyian szembesültünk már az életünkben egy olyan helyzettel, amit akárhogyan próbáltunk, eleve kudarcra volt ítélve. Ezt a szituációt hívjuk Kobayashi Marunak. A név a Star Trek univerzumból került át a köznyelvi használatba is. A Kobayashi Maru egy erkölcsi dilemma, egy olyan helyzetre, aminek nincsen pozitív kimenetele. Próbára teszi az elszenvedőjét, hogy a rossz forgatókönyvek közül, melyik az amivel együtt akar élni, hogyha meghozza a döntést. Éppen ezért az ilyen helyzeteknek nem az a lényege, hogy győzzünk, hanem az, hogy hogyan veszítsünk. Mert ugye vereség és vereség között is van különbség.

A Kobayashi Maru lényege tehát nem a győzelem, hanem a félelem szembesülése és a halál elfogadása.  Ez a lesarkított verziója. Ugyanakkor mint mindennek, ennek is vannak kiskapui.  Az ST univerzumban Kirk kapitány úgy győzte le a Kobayashi Marut, hogy megváltoztatta az eredeti dilemma feltételeit. Egyszerűsítve csalt. Átírta a határokat. És ez alkalmazható a valóságban is. Minden probléma addig megoldhatatlan, míg az eredeti tényeket kőbe vésett dolgokként kezeljük. Ha megtanuljuk a határokat mozgatni, el tudjuk a fantáziánkat engedni, és ki tudjuk terjeszteni a realitást, akkor a probléma is megszűnhet, vagy legalább adódik egy mód a megoldására. És mint minden élethelyzetben, az idő itt is egy plusz tényező. Az, hogy a jelen síkján  a helyzet épp legyőzhetetlen, az nem azt jelenti, hogy egy hét múlva is az lesz, vagy egy év múlva.

A Kobayashi Maru tehát nem csak arra tanít meg, hogy hogyan fogadd el a vereséget, az elkerülhetetlent, de ha úgy tudsz gondolkozni mint Kirk kapitány, akkor arra is, hogyan változtasd meg a feltételeket, hogy akár "csalással" is, de még is legyőzd azt, amit eddig legyőzhetetlennek hittél.

Ez a helyzet, nem csak erkölcsi vonalon létezik. Az alapvetés, az élet más területeire is kiterjeszthető. Én az elmúlt egy hónapban, az életem egy érzelmi Kobayashi Maruját élem meg. A realitás talaján nincs jó  megoldásom. Szembe kell néznem azzal, hogy itt nem nyerhetek, el kell fogadnom a fájdalmat. De minden csak időleges, minden csak az adott időpontban megváltoztathatatlan. Úgy kell éljek, hogy lehet jövő héten, vagy egy hónap múlva, vagy bármikor, de le tudom ezt a problémát győzni. Azon kell dolgoznom, hogy hogyan tudom a a szituáció korlátait áthágni, hogyan tudom az alap tézist megcáfolni. Ha ez sikerül, le tudom győzni a legyőzhetetlent, el tudom kerülni az elkerülhetetlent, és meg tudom változtatni azt amit most megváltoztathatatlannak hiszek.

Egy Sci-fi jelenetnek indult a Kobayashi Maru , amiből egy mindenki életére kivetíthető probléma lett. Soha nem tudhatjuk mikor jön el a sajátunk, ha még nem tette meg. De ha egy valamit tanácsolhatok, a fent leírtak alapján, sose akarjátok elfogadni azt amit a sors szánt. A Kobayashi Maru meg fog tanítani elfogadni a vereséget, de meg kell, hogy tanítson küzdeni a lehetetlennek hittért is. Megtanít kilógni a sorból, hogy  hogyan legyenek különleges vágyaink, álmaink, hogy ne skatulyázzon be minket a tévesen elfogadott sors....

See my dreams; they're not like anyone's, anyone's…